
2018, kb. 50x60cm; 42×59,4 cm, vegyes technika: hand tufting, print
I. Nemzetközi Alternatív Textil Symposion, Budapest
Az installációm egyik részét alkotó párna elkészítéséhez mintaként egy vulkanikus kőzet szolgált. A kő felületét visszaadó párna kivitelezéséhez egyrészről a szürke árnyalatiban, valamint kőszínű (és foltosan festett) gyapjúfonalat, valamint szintén szürke színű nemezt használtam fel. A hand tufting tűzését a kőzet izgalmas, göröngyös, egyenetlen felületét visszaadva próbáltam visszaadni. A párna felülete részben nemezből, részben pedig hand tufting-ból adódik össze. A kb. 500×600 mm-es párnát újrahasznosított babzsáktöltettel töltöttem meg. Az installáció másik darabja egy pausz papírra nyomtatott absztrahált vulkánt megjelenítő digitális grafika (420×594 mm), ami a kőpárna mögött és fölött helyezkedik el. Az „enteriőr” két darabja a kontrasztokra épül, mind a felületek, mind a stílus párosításával. A néző mozgásától függően változik a kép sík felülete és a háromdimenziós párna közötti kapcsolatból létrejövő folyékony játékosság. A munkát a vulkánok és a vulkanikus felületeken kívül egy a Tibeti Halottaskönyvet megelőző, ám mégis ahhoz köthető szövegrész ihlette:
„Amikor a halál ideje közeleg, az ember a következő jelenéseket látja: egy nagy, sziklás hegy lebeg fölötte, mint egy árnyék. Azt gondolja magában, hogy a hegy rá fog zuhanni, és kezével olyan mozdulatot tesz, mintha megpróbálná elhárítani. Aztán úgy látja, mintha a hegy fehér szövetből lenne, és felkapaszkodik rá. Azután úgy tűnik számára, mintha vörös szövetből lenne. Végül, ahogy a halál pillanata elérkezik, ragyogó fényt pillant meg, és mivel nem tudja mire vélni, megdöbben rajta és összezavarodik.”