
A természet, különösen az ember abban való létezése mindig is jelentős kiinduló- és egyben fókuszpontot jelentett munkáimban. Figyelmem ezáltal a semmi, valamint a fogalmak és a formák által strukturált világ közötti zóna kutatására irányul: azokra az elmozdulásokra, amelyek által a jelentések nélküli alaktalan formát ölt, és szükségszerűen kibocsájtja magát az emberi tapasztalat megragadásának. Annak, ami nem tulajdonít nagyobb jelentőséget egy jelenség jelentésének, mint anyagi jelenlétének. Annak, ami szüntelenül új értelmezéseket keres, átkonfigurálva ezzel mindazt, ami egykor ismerősnek tűnt és tűnik éppen.