2018
23. Kortárs Nemzetközi Művésztelep, Cered
Helyspecifikus installációmmal az angyali üdvözletben megjelenő motívumok és az egykori nyári konyha miliőjéhez tartozó jelenségek (álomszerű) sűrítésére tettem kísérletet. Egy elhagyatott ház (amelyben egykor egy mélyen hívő asszony élt, legalábbis az ottmaradt lourdes-i zarándokutakra utaló emléktárgyak ezt a benyomást erősítették bennem) előszobájában egy zománcos lavórba kék színre festett vizet töltöttem, mindezt pedig egy akváriumi szivattyú segítségével egy szobai csobogóvá alakítottam. A víz felszínén megdagadt kukoricaszemek úsztak. Ezt az édeni állapot megannyi jelentését magában hordozó szökőkutat egy kétszárnyú tükrös fésülködőasztalra helyeztem. Az asztal mellé egy libatollal beborított sámlit helyezetem el. A nyári konyhában folytatott tevékenységek világát idéző elemekre az angyali üdvözletre utaló látens tartalmakként tekintettem: víz (tisztaság), zománcos lavór (mosakodás), sámli (várakozás, szolgálatkészség), libatoll (angyali minőség), kukorica (libatömés, termékenység, termés).