blanche: Hogyan szabaduljunk meg magunktól? I. epizód: exbus

2020

videó, 11’ 32’’

#mesterséges intelligencia #bardó #kittler #foucault #rizóma #poszthumanizmus #emberetlenség

A szekvenciában a digitális jelfeldolgozó-rendszerek autonómiája, az emberi vagy hiánya bennük, általuk megjelenhető, a természet és a mesterséges pásztázás egymásból létrejövő képei szerepelnek. Bardók között és bennük haladunk. A hangszintetizáció gépi, nem értve mondása, magát nem felismerő jellé visszacsatolása. Megszabadulás a szubjektum nélküli térben.

A különböző nyelveken olvasó hangszintetizátorok által a következő két vers absztrakt hangjai szólalnak meg:

O now, when the Bardo of the Moment of Death upon me is dawning!

Abandoning attraction and craving, and weakness for all [worldly things],

May I be undistracted in the space of the bright [enlightening] teachings,

May I [be able to] transfuse myself into the heavenly space of the Unborn:

The hour hath come to part with this body composed of flesh and blood;

May I know the body to be impermanent and illusory.

[Aj! Most, hogy a halál bardója megjelent előttem,

Hagyjak fel a vágyakkal és ragaszkdásokkal,

S lépjek rá az útmutatás fényes ösvényére

Tudatom a születetlen égbolt terébe lövelljen,

Ahogy megválok e múlandó, hús-vér testtől

Tudjam azonnal, hogy merő káprázat volt.]

“I am perishing, I am perishing…

Am I bearing or crapping now?”

[Megdöglök, megdöglök…!

Most szülök vagy szarok?]